Vannak ételek, amiknek nem csupán finom ízük, de valami plusz megfoghatatlan zamatuk is van. Ez a plusz nem egy különleges hozzávalónak vagy extra minőségű összetevőnek köszönhető, hanem valami nem is létező megfoghatatlan mozzanatnak, ami valahogy egyszerre csak belesül vagy belefől az ételbe. A következő süteménynek is van egy ilyen X faktora, amit én karácsony íznek neveztem el és tessék elhinni nem a fahéj vagy a szegfűszeg esetleg a dió okán érzem minden egyes falatban a karácsonyt, az valahogy valóságos jelenlét nélkül önállóan lebeg az édes tészta körül.
200g puha vaj vagy ahogy nálunk mondják kocka-Rama
175 g barna cukor
1 teáskanál vanília kivonat
1 csipet só
1 teáskanál őrölt fahéj
1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
4 tojás
75 g liszt
80 g étcsokoládé (legalább 60% kakaó tartalmú legyen!)
150 g aprított/vagdalt dióbél
Kezdésnek gőz fölött megolvasztom a csokoládét. (Ennek a konyhai műveletnek a leírást lásd. a "Triumvirátus muffin..." című bejegyzésben.) Majd a dióbeleket aprítom fel egy éles kés és egy strapabíró deszka segítségével. Sziszifuszi unalmas munka, de megéri, mert ha darált dióval dolgoznánk elveszne a sütemény textúrája. Tehát mindenkit megkérek vagdalja a diót, még ha az nem is élvezetes konyhai alkotómunka, mert kifizetődik! Az aprítás után következhet a vaj cukorral, sóval, fahéjjal, szegfűszeggel és vanília aromával való habosra keverése, melyet egy közepes méretű keverőtálban elektromos habverővel végzek el. A vajas masszához fokozatosan egyenként adom hozzá a tojásokat, amiket jól elkeverek a tésztaalapban. Végső "elektromos lépésként" az olvadt csokit dolgozom a vajkrémhez majd leteszem a gépi habverőt és egy keverőkanál segítségével a vagdalt diót is hozzákeverem a műhöz. A tésztát ezután magas falú közepes nagyságú sütőpapírral kibélelt tepsibe öntöm és előmelegített 175 fokos sütőben nagyjából 35 perc alatt készre sütöm. Tíz perc sütőformában pihentetést követően rácson, vagy több réteg tiszta konyharuhán hűtöm ki a tésztát, miután kiborítottam a tepsiből és lefejtettem róla a sütőpapírt. Vigyázat, mert ilyenkor még nagyon törékeny! A teteje természetesen minden igyekezetünk ellenére be fog repedezni, de senki ne csüggedjen, mert miután nagyjából kihűl jön a "mentőakció". A kockára szeletelt, megtöredezett tetejű süteményt olvasztott csoki, dió és cukordísz segítségével ünnepi díszbe öltöztetjük. Ki ki izése szerint szabadon dolgozzon, és élvezze az alkotás örömét!
