2009. július 27., hétfő

Gazpacho al andaluz


2000 nyarán harmadikos gimnazista voltam. Spanyol tagozatos osztályban tanultam ezért a szüleim a családi nyaralásainkat gimi alatt igyekeztek spanyol nyelvterületre szervezni. A fent említett évben, a spanyol nyelvterület Andalúzia volt. Két csodás hetet töltöttünk ennek a mesés régiónak a megismerésével. Jártunk Sevillában, Granadában, Malagaban, megmásztuk a nyáron is hűvös klímájú Sierra Nevadát és autókáztunk a kicsi falvak közt. Ekkor láttam életemben először narancs ültetvényt és ekkor ettem először az azóta kedvencemé vált gazpacho al andaluzt. Itthon aztán megpróbáltam reprodukálni, ezt a hűsítő nyári levest, de a tökéletest, csak azután sikerült elkészítenem, hogy egy kint élő barátnőm megszerezte egy helyi nénitől a nemzedékről nemzedékre szálló receptet. Íme tehát a szerintem igazán autentikus gazpaco al andaluz.

30 dkg szikkadt kenyér
1,5 kg paradicsom
100 ml olíva olaj
400 dkg fürtös uborka (nem kígyó uborka, hanem az elteeni való apróbb fajta)
150 g édes más néven fehér hagyma
3 zöld pritaminpaprika paprika
100 ml balzsamecet
3 teáskanál só
aki pikánsabban szereti annak 2 gerezd fokhagyma
víz

feltétnek: kemény tojás, sonka, piros pritamin paprika, pirított kenyérkocka

A kenyér belét kiszedjük és kevés vízbe áztatjuk, hogy felpuhuljon. A paradicsomot meghámozzuk. Ezt úgy kell elvégezni, hogy egy-egy nagyobb keresztet vágunk minden paradicsom héjába, majd forró vízbe dobjuk őket pár másodpercre, utána pedig rögtön hideg víz alá dugjuk. Az ellentétes előjelű hősokkok következtében a paradicsom szinte magától ki fog ugrani a bőréből. A csupasz paradicsomokat végül feldaraboljuk . Következik az uborka, amit meghámozunk és szintén feldarabolunk. A paprikát kimagozzuk és felszabdaljuk. A hagymát megpucoljuk és felcikkezzük. Ezután következik a turmixolás.
Elszőröz a paradicsomot és a paprikát pépesítjük, mert ezeket a turmixolás után ildomos átpasszírozni, hogy a magocskák és a paprika héja ne rondítson bele az összképbe. Akinek nincs passzírozója (nekem nincs) az egy kis lyukú tésztaszűrű és egy merőkanál segítségével veheti az akadályt. (A tésztaszűrűbe öntjük a pépet, és a merőkanál domború felét a szita aljához nyomva átpasszírozzuk az apró lyukakon a zöldség mixtúrát). Az átpasszírozott zöldségeket egy nagy lábasba öntjük. A többi zöldséget (uborka, hagyma, fokhagyma) már mindenféle pluszmunka nélkül önthetjük a lábasba, miután persze alaposan megturmixoltuk. A pépesített zöldségekhez, hozzáadjuk az olajat, balzsamecetet, kenyérbelet, sót majd egyneművé kavarjuk a masszát. Ezután már csak a víz következik. Addig hígítjuk a levest vele, amíg nekünk tetsző állagú nem lesz. De ne legyen túl híg, mert a gazpacho sűrűn jó. A levest egy éjszakára a hűtőben pihentetjük, az ízek másnapra összeérnek és mi már ehetjük is a hűsítő finomságot. Levesbetétként felkockázott keménytojást, pirított zsemlekockát, felcsíkozott sonkát fogyasztanak hozzá az andaluz vidékeken, de jómagam egy kis halászfaluban tonhal darabkákat is kaptam bele és azzal is finom volt.

2009. július 26., vasárnap

Triumvirátus muffin avagy három csoki egy eset


Szüleim szomszédságában lakik, egy kedves, idős, özvegy néni. Mikor még otthon éltem és sütöttem valamit, mindig vittem át neki egy kis kóstolót. A kedvence az egyszerű vaníliás muffin volt, nem szerette ugyanis a túl ízes vagy nehéz dolgokat. Most már nem lakom otthon, és ha sütök nem tudok kóstolót vinni a szomszédba. Eldöntöttem viszont, hogy mivel a néni egyedül él és nincsenek gyerekei, gyakran meglátogatom majd. A következő látogatás lassan esedékes és ezúttal nem a szokványos vaníliás muffin, vagy virágot akarom vinni, hanem valami újat. Ez a valami új, a héten kikísérletezett vaníliás muffin csokis átlényegülése lesz. Három féle csoki van benne, a családi teszt közönségnek nagyon ízlett, ugyanakkor nem nyomja agyon a gyomrot, így időseknek is bátran lehet kóstolót vinni belőle.

Triumvirátus muffin

160 g puha vaj
70 g étcsoki
160 g cukor
fél teáskanál vanília aroma
2 tojás
160 g liszt
1 púpos teáskanál sütőpor
4 evőkanál tej
70 g tejcsoki
70 g fehér csoki

Az ét csokit gőz fölött megolvasztjuk. Ezt úgy kell véghez vinni, hogy egy edényt megtöltünk vízzel, keresünk egy másik edényt, ami pontosan ráilleszthető a vizes tetejére, abba beletördeljük a csokit, majd az edénytoronynak alágyújtunk. A víz elkezd forrni, a a gőz a csokis edény aljára csapódik és abban ennek következtében szépen megolvad a csoki. (Ha csak szimplán a gázra tennénk a csokit egy edényben és alágyújtanánk, égett csokit kapnánk és nem olvadtat. Saját tapasztalat.) Miközben a csoki olvadozik kikeverjük a vajat a cukorral és a vanília aromával, majd jöhet hozzá az olvad csoki és ha azzzla is jól kikevertük a tojások. A nedves hozzávalókhoz, végül hozzákeverjük a szárazakat is, vagyis a lisztet és a sütőport. Végezetül a tejjel hozzáadásával és alapos elkeverésével lazítjuk fel a tésztát. A elektromos keverőre, ezután már nem lesz szükség. A nagyobb kockákra vágott fehér és tej csokit már fakanállal keverem a masszához, mivel az elektromos keverő túlzottan összetörné azokat. Utolsó lépésként a kapszlikkal kibélelt muffin sütő formába kanalazom a tésztát és 200 fokos előmelegített sütőben 20 perc alatt kisütöm a magyarul csak puffancsnak nevezett sütiket. Ha valaki nagyon extrázni akarja, a sütés előtt szeletelt mandulát szórhat a halmok tetejére.

2009. július 25., szombat

Útravaló: gyors pogácsa


Sokáig kerestem, míg rátaláltam, pedig nem kellett volna messze keresnem. Kutattam az internet világát és a receptes könyveket, de végül a keresztanyám asztalánál találtam rá a pogácsára, aminek az elkészítése egyszerű, az íze és az állaga is kiváló. Nem igényli a hosszadalmas, hajtogat-pihentet, hajtogat-pihentet metódust, amit általában a pogácsák. Csak gyorsan összegyúrjuk a tésztát, egy estét pihentetjük a hűtőben, majd másnap kiszaggatjuk és megsütjük. Semmi fakszni, és mégis kész a tökéletes nagymama pogácsa.

Köszönöm a receptet a keresztanyámnak, aki az anyósától kapta, aki a nagymamájától kapta, aki az anyukájától kapta.......
és így tovább talán Éváig. :)

Túrós pogácsa

25 dkg margarin
25 dkg túró
30-35 dkg liszt (Függ a túró nedvességtartalmától, a liszt minőségétől. Én harminccal indítok és ha ragadós a tészta szórok hozzá még.)
2 teáskanál só
aki szereti fűszerezheti ízlés szerint kaporral, borssal

A hozzávalókat kézzel jól összegyúrjuk egy nagy tálban, majd a kész tésztából bucit formázunk folpackba csavarjuk és egy éjszakát pihentetjük a hűtőben. Másnap lisztes deszkán a (kicsomagolt) tésztát 1 cm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk. (A maradék tésztát újra összegyúrjuk, kinyújtjuk és kiszaggatjuk. Ezt addig fojtatjuk, amíg van tésztánk.) A kiszaggatott tésztát sűtőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, megkenjük egy pici tojással és megszórjuk sajttal. Előmelegített 175 fokos sütőben, addig sütjük, amíg aranybarna lesz a teteje.

2009. július 22., szerda

A rántás alkímiája




Mikor életemben először csináltam főzeléket, édesanyám telefonon keresztül segítette a folyamatot. A zöldség vízben való megfőzése remekül ment, de mikor a rántásra került a sor no akkor volt a gond. Mennyi rántást csináljak anyu? Azt látni kell. Mennyi liszthez mennyi olajat öntsek? Hát, hogy olyan rántás állagú legyen. Egyszóval, ha még nem csináltam rántást, akkor lutri az egész. A rántáskészítésbe bele kell jönni, nem lehet leírni a receptet. Én most erre mégis kísérletet teszek. Tudom, hogy egy igazi gasztro blogon, ilyesminek nem lenne helye, de hát ez nem egy gasztro blog én pedig nem vagyok csúcs szakács, csak tanuló, és úgy gondolom van még pár ember, aki kezdő rántás ügyben.... Szóval nekik itt a mankó egy borsófőzelék példáján keresztül :

Borsófőzelék

600 g mirelit vagy friss fejtett zöldborsó
3 csapott evőkanál liszt (csapott: a liszt ne képezzen kupacot a kanálon)
5 ek olaj
500 ml tej
200 ml víz
1 tk só
fél csokor apróra vágott petrezsejem

A borsót enyhén sós vízben puhára főzöm. Közben elkészítem a rántást. A majdani főzelékes lábosban összekeverem a lisztet és az olajat, majd a keveréknek alágyújtok (magas lángon). Folyamatos kevergetés mellett, megvárom, hogy elkezdjen habozva sülni (lásd a képen) a rántás és addig folytatom a kevergetést, amíg világos zsemle színű nem lesz a rántás, ekkor elzárom a gázt és kész is rántás. A borsót leszűröm, majd a rántásra borítom, akárcsak a tejet és a vizet, valmint a petrezsejmet és a sót. Alágyújtok a főzelék kezdeménynek és folyamatos kevergetés mellett megvárom, amíg rotyogn kezd a lábos tartalma és besűrűsödik a főzelék leve. A borsófőzelék ezzel kész is.

Megjegyzések: A nagymamám, azt mondta, soha ne kevergessem össze vissza a rántást, mert becsomósodik, ezért én mindig szigorúan csak jobbra keverem.
Van, hogy a rántás elkészülte után várok pár perct, hogy kissé lehüljön a lisztes kevercs és fél teáskanálnyi cemege piros paprikát keverek a rántásba, de ebben az esetben nem teszek petrezsejmet a főzelékbe. Egyébként ezt a paprikás rántást nevezik magyaros rántásnak.
A főzelék, ha nem fogyasztjuk el melegen, hanem eltesszük másnapra hajlamos arra, hogy besűrűsödjön, de ez nem vész, mert csak meg kell melegíteni és némi tejet kell, hozzá keverni, hogy felhígúljon a kellő mértékig.

2009. július 21., kedd

Olcsó DVD kupacok (Painted Veil)


A Media Marktban az Alexandrában és a Tescoban is árulnak 1000 forintos DVD-ket. A többségük harmad osztályú vacak, de aki veszi a fáradságot és a kupac mélyére túr, az igazi kincseket találhat. Jómagam ilyen kupac túrások alkalmával bukkantam rá, olyan filmekre, mint Az angol beteg, Gandhi, A misszió, Abigél.... A legutóbb egy számomra ismeretlen, de ígéretesnek tűnő film került elő a lemez kupac aljáról. A színészek (Edward Norton, Naomi Watts) és a borító hátulján lévő leírás alapján, úgy gondoltam megér egy ezrest a dolog. És tényleg megért. A "Színes fátyol" egy igazán igényes, érdekes cselekményű, szépen fotózott, érzelemgazdag film. Romantikus dráma, vattacukor mentesen, nem csak nőknek. Ezt azért merem írni, mert Andrásnak is tetszett, pedig Ő bizony abszolút nem egy romantikus filmes típus, inkább az köti le, ha minden másodpercben robban valami és a hős kiírtja az alvilágot!A film történetét most nem részletezem, a trailer elég jó, inkább az beszéljen helyettem.



Expressz gyümölcsleves


Nem vagyok séf és "gasztro őrült" sem, egyszerűen csak szeretek örömet szerezni a szeretteimnek és ezért igyekszem finomakat főzni. Az már csak mellékes, hogy az alkotási hajlamaimat is remekül le tudom vezetni a konyhában. Van, hogy fél napot képes vagyok eltölteni torta sütéssel van viszont, hogy semmi kedvem pepecselni. Viszont a férjem akkor is éhes, ha bennem nem buzog az alkotási vágy, ilyenkor valami villám kaját csinálok. Az alábbi gyümölcsleves is egy villám kaja. Édesanyám csinálta nyaranként, mikor nem volt ideje a boros-fűszeres gyümölcsleves specialitását készíteni.

Íme a recept:

600 g fagyasztott magozott meggy
1-2 alam
1 tejszín ízű puding
1 liter tej
1-2 fahéjrúd
szegfűszeg
cukor
1 citrom héja

A még fagyott meggyet lemosom az almát meghéjazom, kimagozom és nagyobb kockákra vágom. A gyümölcsöket annyi vízben ami 3/4-ig ellpi őket (lefedett edényben) felforralom. Közben a pudingot kikeverem egy kis hideg tejjel és ízlés szerinti cukorral. Ha forr a meggy beledobom a fahéjrudat és a szegfűszeget, végül pedig felöntöm a tejjel. Mikor összemelegedett a "leves" beleöntöm a pudingporos-cukros tejet és folyamatos kevergetés mellet megvárom, hogy besűrűsödjön. Hagyom kihülni a levest. Tálalás előtt beleszórom a citrom héját.

2009. július 19., vasárnap

Copy paste


Havonta egyszer vagy kétszer nagy bevásárlást csapok illetve csapunk, merthogy András teherhordóként részt vesz a beszerzésben. Nem mondhatom, hogy lelkesen tapsikolna, mikor bejelentem, hogy "vadászni" kell mennünk, de jön és ha már ott van körülnéz. Van, hogy egy újfajta joghurtot talál van, hogy szerszámkészletet, ez alkalommal viszont egy fura felfedezést tett. Az arab országokba való utazásaink során lelkesen fogyasztott koppintvány csokik tescos megfelelőit. Mars, Snickers, Bounty, Milky Way, Twix mindegyiknek megvan a nagyáruházas változata. A felfedezést tettek követték. Családjaink pionirjeiként mindegyik koppintványból a kosárba pottyantottunk egyet és eldöntöttük itthon rituális kóstolásnak vetjük őket alá.

Íme az eredmények:

Cool coconut - Bounty: A kókuszos dolgokat nagyon szeretem ezért ebben az esetben talán kicsit elfogult voltam. Nekem ugyanis szinte bármi jó, ami kókuszos. A Cool coconutot is boldogan befaltam. Finom az íze, de az eredetinek nem lehetne a kisöccse maximum a másodfokú unokatestvére. A kókuszos töltelék szárazabb és durvább a csoki gyengébb minőségű és kevesebb, mint az eredetinél. Ha nem úgy esszük, hogy a valódihoz hasonlítjuk egy jó ízű kókuszos csoki.

Wild & whippy - Milky Way: Az összes másolat közül szerintem ez sikerült a leginkább. A megrögzött Milky Way rajongók biztos megköveznének, de szerintem a töltelék a koppintványban jobb, mint az eredetiben, bár a csoki bevonat nem a topp minőség.

Nutty nougat - Snickers: A Snickerst jómagam nem nagyon kedvelem, számomra túl sok, túl nehéz, ezért a kóstolásnál ebben az esetben kevéssé voltam lelkes. A "kényszer" kóstolás alapján azt kelle mondanom, aki azért szereti a Snickerst, mert jós sok benne a mogyoró, az nem vegyen Nutty nougatot, mert csalódni fog. Össz ízhatásra rendben van a klón, de a tartalmasság, ami az eredetit jellemzi az bizony hiányzik. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a karamell és a csoki minősége jóval az eredetijé alatt van.

Crunchy Caramel - Twix: Eredetileg, úgy gondoltam a Twix a legkönnyebben másolható a csokik közül, de tévedtem. Az egyszerű recept ellenére a másolás nem sikerült jól. Az eredeti változat omlós és ropogós keksze a mostoha testvér esetében egy kemény, mellékízű izé, a finom nyúlós karamell sem köszön vissza a tescos változatban és a csoki bevonat is halvány árnyéka az eredetinek. Szerintem ez a legrosszabbul sikerült másolat.

Összegezve a Tesco "copy csokik" nem rosszak, ha úgy esszük őket, hogy nem az eredeti ízélményt várjuk. Olyanok, mintha a kommunista élelmiszer ipar termékei lennének, a minőségük hagy kivetni valót maga után, de ha spórolni akarunk a nasik árán nyugodtan meg lehet őket venni.

2009. július 15., szerda

Márquez kétszer virágzó szerelme

Imádok olvasni. A legszomorúbb dolgok egyikének azt tartom, hogy nem élhetek elég ideig ahhoz, hogy minden jó könyvet elolvashassak. :( De eme tény biztos tudata ellenére igyekszem elolvasni legalább egy részét az irodalom remekeinek. Nemrég fejeztem be például Garcia Márquez Szerelem Kolera idején című könyvét. Csodálatos olvasmány volt. Szerelmi történet, az a leírhatatlan, elmondhatatlan Dél-Amerika érzés árad belőle, de semmi limonádé. Olyan olvasnivaló, amiből egy-egy gondolatszálat még évek múltán is felidéz az ember és egy boldog mosoly kíséretében helyeslően bólogat. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a modern irodalmat vagy Dél-Amerikát vagy az érzelmek kémiáját vagy egyszerűen az egyedi ízű jó könyveket.

Kedvcsinálónak egy Shakira dal, ami a könyvből készült filmhez készült:


2009. július 14., kedd

A francia hercegnő és a partizán fehérrépa


A családomban a nagypapám kivételével mindenki utálja a fehérrépát. Kitúrjuk a húslevesből is és szégyen szemre, hacsak a papi nincs jelen a kukában végzi. Pedig nagyon egészséges! Tele van vitaminnal, étvágynövelő és vesetisztító hatású. Márpedig, mivel elkötelezett híve vagyok az egészséges étkezésnek eldöntöttem, hogy valahogy megszerettetem a fehérrépát a férjemmel és magammal is. Az interneten olvastam egyszer, hogy a tejszínben sült krumplit (Gratin Dauphinoise) egy francia udvari szakács találta ki az egyik hercegkisasszony számára, aki nem szerette a zöldségeket. A tejszínnel és finom fűszerekkel összesütött krumpli viszont elnyerte a tetszését. Ha pedig ez a csel bevált egy francia hercegkisasszonynál nálunk is beválhat. A fehérrépa partizán akció a következőképpen alakult hát:

2 duci fokhagyma gerezd
3 dl tejszín
1 dl tejföl
30 dkg fehérrépa
30 dkg krumpli
1 tojás
15 dkg parmezán
1 csokor friss petrezselyem
késhegynyi szerecsendió
só, bors


A fehérrépát és a krumplit megpucolom. A répát karikákra szeletelem a krumplit pedig kisebb méretű kockákra. A zöldségeket sós vízben majdnem puhára főzöm (sülés közben tovább fog puhulni, ezért nem kell készre főzni), majd leszűröm és hagyom alapossal lecsepegni.
Míg a zöldségek főnek összeállítom a tejszínes habarcsot. Tejszínt, tejfölt, sót, borsot, apróra vágott petrezselymet, szerecsendiót, átnyomott fokhagymát és a lereszelt parmezán felét összekeverem.
A lecsepegtetett zöldségeket egy tűzálló sütőformába deponálom át és nyakon öntöm a tejszínes keverékkel, végül a maradék sajtot is rászórom. Lefedem alufóliával, vagy ha van a sütőtálnak teteje azt helyezem rá. 200 fokos előmelegített sütőben bő háromnegyed órát sütöm lefedve, végül pedig, hogy a teteje szépen megpiruljon fedő nélkül is sütöm jó 15-20 percet.









2009. július 13., hétfő

For starters



Ez a blog a mindennapok étkeiről fog szólni, legyen az lelki vagy testi táplálék. Egy budapesti kezdő házasszony csetlései-botlásai a mindennapok forgatagában. Jó szórakozást.